Az esettanulmány módszer
A magyar felsőoktatásban az esettanulmányok felhasználása az oktatásban rövid múltra tekint vissza, ezért röviden összefoglaljuk az esettanulmányokra épülő oktatásnak a lényegét.
A magyar felsőoktatás a kilencvenes évek elejéig jórészt a kontinentális típusú oktatás és számonkérés megközelítését alkalmazta. Ebben a rendszerben a "hallgatók" (ez is jelzi az oktatás, mint egyoldalú információáramlás jellegét) előadások, jegyzetek és könyvek segítségével elsajátítják a kijelölt tananyagot. A tananyagról jellemzően írásbeli, esetleg szóbeli vizsgán számot adnak, majd a vizsgát követően gyorsan elfelejtik a tanultakat. Az oktatás egyoldalú, elméleti és passzivitásra ösztönöz; a diákok a tananyagot kész megoldáshalmazként elfogadják.
Az angolszász országok hamar felismerték ennek a közelítésnek korlátait és hibáit. Az esettanulmányok az elmélet helyett gyakorlati problémákra összpontosítanak, a passzivitás helyett aktivitásra késztetnek, elősegítik a kommunikációs, analitikus és problémamegoldó képességek fejlesztését. Az esettanulmányok ideális esetben felkeltik az érdeklődést, és további munkára ösztönöznek. Az esettanulmányok nem törekednek arra, hogy kész megoldásokat kínáljanak, minden megfelelően alátámasztott megoldás elfogadható.
Az esettanulmány célja, hogy gyakorlati üzleti problémát mutasson be, reprezentálja a valóság komplexitását és strukturálatlanságát, a hallgatókat alternatívák kifejlesztésére, alternatívák közötti választásra ösztönözze. Az esettanulmányok feldolgozása során a hallgatók javaslatokat tesznek, érvelnek, problémákat oldanak meg, csakúgy, mint az üzleti életben. Feldolgozása négyfős csapatokban történik. A csapatoknak törekedniük kell arra, hogy közösen dolgozzák ki javaslatukat, és egységes döntésre jussanak.
Az esettanulmány feldolgozása során a versenyző csapatok prezentációt készítenek. A prezentáció nem az esettanulmány ismertetését, hanem az esettanulmányban felvetődő problémára adott megoldás kidolgozását jelenti. A csapatok tehát önálló javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket elemzésekre, előfeltevésekre és következtetésekre alapoznak. A prezentációt a zsűri által feltett kérdések és az arra adandó válaszok követik, amelyek a megoldás kivitelezhetőségét, megfelelőségét ellenőrzik. A prezentációval kapcsolatos formai követelményeket a szabályzat tartalmazza.
A verseny szabályzata
- Minden csapat 16 óra felkészülési idővel rendelkezik, ennek beosztását a szervezőbizottság határozza meg.
- A felkészülési időn kívül az esettanulmány megvitatása NEM MEGENGEDETT.Külső segítség igénybevétele NEM MEGENGEDETT.
- A felkészülési időn kívül a csapattagok közötti megbeszélés NEM MEGENGEDETT.
- A prezentáció gyakorlása a felkészülési időn kívül NEM MEGENGEDETT.
- A csapatok könyveket és számológépeket használhatnak a felkészülés során. Minden egyéb, a felkészülést segítő eszköz használata NEM MEGENGEDETT.A szervezőbizottság nyomatékosan felhívja a csapatok figyelmét, hogy az esettanulmányon kívül semmire nincs szükség a sikeres felkészüléshez.
- Minden csapat rendelkezésére áll kettő (2) számítógép. A felkészülés során minden csapat kettő (2) számítógépet használhat. További számítógépek használata, a számítógépbe külső adatok bevitele NEM MEGENGEDETT.
- A prezentációkat a Microsoft PowerPoint programján kell elkészíteni.
- A prezentáció végső anyagát este kell átadni a szervezőbizottság tagjának. A késedelmes leadás a versenyből való kizárást vonja maga után.
- A prezentáció vezetői összefoglalóját szintén este kell átadni a szervezőbizottság tagjának. A vezetői összefoglaló terjedelme egy (1) oldal (12-es betűtípus, egyes sortávolság). A késedelmes leadás a versenyből való kizárást vonja maga után.
- A prezentációra 20 perc áll rendelkezésre, amelyet egy 20 perces kérdésekből és a válaszokból álló rész követ. Az időkorlát túllépésért a zsűri a csapatokat bünteti.
- A prezentációt a csapatok az alkalomhoz illő öltözékben tartják.
- A szabályzatban részletezett NEM MEGENGEDETT magatartás tanúsítása esetén a szervezőbizottság a csapatot KIZÁRJA.